Ezek a gondolatok kavarogtak bennem, amikor 4-4-es állásnál az utolsó negyedben talán az utolsó erőfeszítések egyikét húzta meg mind az A-Híd Szeged VE, mind a Szolnok a férfi vízilabda OB I szerdai rangadóján, az Újszegedi Sportuszodában. Mert tény, hogy két, egymásból kiválóan felkészült csapat feszült egymásnak az idény első nagy rangadóján. Valóban, váratlan kellett attól, aki itt egyáltalán gólt akart elérni.

A fociban bizonyosan az a jó meccs, ahol minél több a gól. Hogy más sportágakban mi a helyzet? Annyi biztos, aki látta ezt a rangadót, nem panaszkodhatott, még akkor sem, ha a harmadik negyed végén még mindig csak 2-2 gól hevert mindkét kapuban. Hogy mennyire jól ki voltak dolgozva a védekezések, azt bizonyítja a 6 illetve 5 darab kiállítás, plusz szegedi oldalon egy ötméteres, ami kifejezetten alacsony szám. Még akkor is, ha akadt azért olyan ítélet, amit számon lehetett kérni a Székely- ifj. Juhász játékvezetői pároson.

A mérkőzésen végig a Szeged vezetett egy góllal, de a Szolnok mindig egyenlített, az utolsó két alkalommal Zivko Gocics. 4-4-nél pedig jött a váratlan, és a Szeged ötödjére is megszerezte a vezetést a találkozón. Younger gólja ezután pedig a megnyugvást jelentette az utolsó másodpercekben.

Hogy miért állítom ezen kívül, hogy egy szép vízilabda élménnyel lettem gazdagabb? Például mert láttam védeni két, ihletett állapotban játszó kapust, Baksát és Decker Attilát. Az ő vetélkedésük minden bizonnyal eltart Rióig, a válogatott első vagy második számú helyéért (hiszen azért ne feledkezzünk meg Nagy Viktorról sem). A kapus és a védekező teljesítményért már érdemes volt megnézni ezt a mérkőzést. A hangulat pedig parázs volt. Vízben férfias küzdelem, a vízparton temperamentum és rutin (Vincze Balázs a jövő nagy edzője lehet, a másik oldalon Kovács István oldalán a távoli és a közeli múlt áll, a jövőt még nem ismerjük), míg a nézőtér szurkolástól volt hangos.

A teljesítmények, a körítés és a végeredmény pedig önmagában adta a kellemes szórakozás lehetőségét, amit köszönök szépen, körülbelül ötszázad magammal meg is találtam. A Szeged pedig ismét egy helyes utat talált meg, a cél az eddigi legjobb bajnoki szereplés, azaz minimum egy döntő. A többi még messze van, annyi bizonyos, hogy az eddigi három meccsből három győzelem behúzva.

Szeged-Szolnok 6:4 (2:1, 0:1, 0:0, 4:2)

Újszegedi sportuszoda, v.: Székely B., Juhász

Szeged: Baksa, Hegedüs, Szivós 1, Decker Á., Molnár 1, Younger 1, Kiss Cs. 1. Cs.: Vincze M., Varga,

Kayes 1, Márkus, Juhász, Somogyi 1. Vezetőedző: Vincze Balázs

Szolnok: Decker A., Gocics 2, Alekszics, Kis G. 1, Hosnyánszky, Pásztor 1, Negrean. Cs.: Kovács O.,

Nyéki, Vörös, Hangay, Marnitz, Georgescu, Lévai (kapus). Vezetőedző: Kovács István

Gól – emberelőnyből: 1/5 ill. 2/6

Gól – ötméteresből: 1/1, ill. –