A magyar dráma napjára időzítették a Szegedi Nemzeti Színház első őszi bemutatóját. Tanulságos, és vidám. Ugyanakkor abszurd, mind nyelvezetét, mind történetét tekintve. Csokonai 1799-ben írt műve ma is tükröt tart elénk, mégis bővelkedik humorban. Nem volt tehát könnyű dolga az alkotóknak, hiszen a nevettetés az egyik legnehezebb színházi műfaj. A szegedi előadás a komédiajátszás szinte minden eszközét felhasználja. A közönség pedig bőven számíthat váratlan helyzetekre
A darab egyszerre klasszikus és modern, hiszen számos mai utalást tartalmaz, a jelmezek, és a díszlet korhű, de legalábbis klasszikus. Már ha lehet korhűségről beszélni egy kortalan mű esetében. A kosztümös előadások kedvelői tehát megnyugodhatnak, ebből a szempontból teljesen hagyományos művet láthatnak. A komédia mai aktualitását, azok a vicces szövegrészletek adják, melyekkel az alkotók egészítették ki a művet.
A színészek szinte lubickolnak a szerepekben, pedig egyáltalán nem könnyű a helyzetük. A szöveg nem egyszerű, mégis könnyed játékot láthat a néző. A mozdulatok összhangban vannak a szöveggel. Ott túlzó, ahol kell, minden gesztus azonnal érthető. A színész akkor végzi jól a munkáját, ha a nézőtéren természetesnek tűnik mindaz, ami a színpadon történik. Ebben a darabban ez így van. A színészi játék tehát kiváló.
A rendezés illik a történethez. Jól kiválasztott játékmód, és környezet. Remek döntés volt a színházi tér szó szerinti teljes kihasználása. A közönséget több ponton bevonja, így passzív szemlélőből, az előadás részesévé válik. A humor azért nehéz, mert ha valami erőltetett, azonnal feltűnik. Könnyen válhat giccsessé is, ha valahol elcsúszik a dolog. A Kisszínházban látható előadáson. érzékelhető a precizitás, ahogyan szándékosan elmegy a határig, csak azért, hogy kifigurázza a szituációt. A néző már-már erőltetettnek érezné, aztán jön a fordulat, ami teljesen kifordítja a helyzetet. A néző pedig nevet, és talán utólag eszébe jut a fricska valódi mondanivalója. Több mai karaktert is megjelenít a rendezés a nép egyszerű fiától, a tucatszám gyártott celebekig. Mindezt pedig úgy, hogy a néző mosolyog. Ha vidáman távozik előadás után, akkor az alkotók elérték a céljukat.
Az előadásról a rendezőt, Keresztes Attilát kérdeztük
Összességében remek színészi játékot, jó rendezést láthat a közönség. Szinte mérnöki pontossággal kimért, a határokat érintő, de azt át nem lépő, szórakoztatóan pontos, fordulatos előadás született,