Klasszikust állít színpadra a Szegedi Nemzeti Színház. Ki ne ismerné az együgyű, magát lovagnak képzelő idős férfiú alakját? A történetben azonban ezúttal is lesz egy kis csavar. A helyszín, nem az iskolai olvasmányainkból megszokott környezet, hanem valami más.
A bús képű lovag szerepében Rácz Tibort, hű szolgájaként Gömöri Krisztiánt láthatja a közönség, Aldonzát pedig Szilágyi Annamária formálja meg . „Don Quijote az emberiség egyik legfontosabb története, olyan karakterről mesél, akiben él a jobbítás szándéka.” fogalmazta meg a véleményét, a rendező, Keresztes Attila.
Az előadás, vidám, és tanulságos. Nincs túljátszva egyik karakter sem. Minimál stílusú díszlet segít, a színészi játékra összpontosítani a figyelmet. A rendező munkáját dicséri, hogy mozgalmas, gyerekek számára is élvezhető előadás született. Az ember figyelmét végig a színpadon tartja. Jól elhelyezett humoros részletek mosolyt csalnak a mindennapi hajszában megkomorult arcokra. Jó hangulatú, közönség-kedvenc címre méltán pályázó előadás született.
